A Cryo komló és abból készült sörök nyomában
2021-ben több hazai sörfőzde is elkezdett cryo komlókat használni a sörökhöz, ami egyszerűen fogalmazva fagyasztott komlót jelent. De vajon ez mit ad hozzá egy sörhöz, ettől vajon jobb lesz egy sör? Ennek járunk most utána.
Az IPA kategória már évek óta toronymagasan vezeti a népszerűségi listát a sörkedvelők és a sörrel éppen csak ismerkedők között is. A főzdék mindenféle módon próbálják feldobni az IPA kategóriát, de az alapból is szerteágazó stílusnak az intenzív komlóérzet adja a gerincét. Ha nem kerül bele elég komló, akkor bizony nem is érezzük majd azt a kesernyés érzést a szájpadlásunkon. Itt jön be a képbe a cryo komló, ugyanis kisebb mennyiség is már intenzívebb aromákkal kecsegtet.
A cryo komló kezdete és jelene
Mielőtt elmennénk sörgeek irányba és magáról a felhasználásról, illetve működéséről beszélnénk, azért érdemes kitekinteni kicsit arra is, hogy hol született meg a cryo komló kifejezés. A “Cryo Hop” kifejezést először az amerikai Yakima Chief kezdte el használni 2016-ban, de ennél korábbra nyúlik vissza a sztori. Már 2014-ben jól haladt a termékfejlesztés, aminek az volt a valós célja, hogy egy olyan komlófajtát vagy komlókivonatot fejlesszenek ki, ami magas lupulin (a lupulinról majd kicsit később) értékekkel rendelkezik. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy kevesebb cryo komló kell egy sörbe a sima komlónál, hogy ugyanolyan intenzív (vagy még intenzívebb) komlóérzetet kapjunk. 2020-ban már közel 3 millió kg cryo komlót állítottak elő!
Lupulin – az IPA és ami mögötte van
Alapvetően, ha egy sima sörözés közben a sör aromáiról, a benne lévő komlókról beszélünk, akkor nem szokott csak úgy előjönni a lupulin kifejezés. Inkább olyanokról szólnak a beszélgetések, mint hogy milyen komlók vannak benne, azoknak milyen tulajdonságai vannak, stb. vagy egész egyszerűen csak “Ú, beszarok ez olyan jó.” Azonban az IPA védjegyeként szolgáló komlókeserűség mögött egy dolog áll, szó szerint egy kis apróság. A lupulin! Ez a komlótobozok azon része, ami nem sűrűn kerül elő egyik főzde kommunikációjában sem, mert ahhoz el kéne magyarázni azt is, hogy mégis mi ez a sárga izé a szép komlótobozon. Marketing szempontból szerintem nincs is ezzel baj, a komlótoboz a “kifutóra termett”. Miközben valójában a sárga izé az, ami valójában a komlótobozok leglényegesebb része. Kicsit úgy kell elképzelni, mint az Oreo vagy Pilóta Kekszet. Bár a teljes egészet ismerik az emberek, de titkon mindenki csak a belsejére vágyik. A komló esetében sincs ez másként, hiszen a tobozt látja mindenki, de valójában a lupulin tartalmazza azokat az alfasavakat és esszenciális olajokat, amik egy sörnek az aromáját adják. Lényegében, amikor komlót főznek a sörbe, akkor ez az esszencia, ami az ízjegyek nagyrészét adja.
Oké-oké, de ez nekünk miért lesz jó?
Igazság szerint ez nem csak nekünk fogyasztóknak, hanem a főzdéknek is jó. A főzde boldog, hiszen kevesebb komló felhasználásával érhetnek el intenzívebb aromákat és ízeket. Ráadásul sokkal kevesebb sört is “vesztenek” el a főzés során, hiszen a tobozok/levelek magukba szívják a sört/folyadékot, míg az esszencia (a sárga cucc a toboz belsejében) egy olajos anyag, így abszolút nincsen ilyen tulajdonsága.
A fogyasztóknak pedig még több előnyt jelent a cryo komló. Ugyanabban az árkategóriában mozgó sörök esetében a cryo komlós versenyzők sokkal teljesebb aromákkal csábítanak majd a sör gyors elfogyasztására. Az igazi jóság benne pedig az, hogy egy dupla vagy tripla IPA esetében még markánsabb élményben lesz részünk. Saját tapasztalat alapján mondom ,hogy tényeg brutális különbséget produkálnak a cryo komlók, egy olyan frissességet adnak a sörnek, ami itatja magát!
Ha kedvet kaptatok a cryo komlós sörökhöz, akkor alább megtaláljátok mit kell kóstolnotok!